Épp Magyarlapádról érkeznek haza a tánctáborból tele élményekkel. A két kamasz gyereküket is vitték. A fiú csapkodja a lábát, a lány felveszi végre a szoknyát. Ez is a tábor hozadéka. Észre se vesszük, és már beöltözünk mi is székely ruhába. Feszítünk a tükör előtt. Iza elmagyarázza a szövésfajtákat… Errefelé nem ciki a népviselet. A helyiek is felveszik ünnepnapokon. Iza kölcsönzőként is működik. Van rá igény. Egyre többen mennek hozzá kölcsönözni és vásárolni is.
Mintha az emberek szomjasak lennének a hiteles dolgokra.
Másnap átmegyünk Ivóba, az Öreg Szivacsba, a tulajdonos be kellett álljon a konyhára, a fia viszi a quadosokat, a lányuk felszolgál, a férj intéz minden egyebet. Nem találnak embert a konyhára, pincért se. Estefelé felmegyünk a leshez, megnézzük a medvéket, mi újság velük. Útközben egy székely atyafival találkozunk, aki felvette a gömbtalpú cipőt, kérdezi, hogy nem láttuk-e a lovait szekérrel, mert ő elszenderedett szénacsinálás közben, a lovai meg otthagyták. Másik dimenzióban van az ember, mi is átlépünk az időkapun. Öt medve, két róka jön be a les elé. A les nyílásából mintha egy dokumentumfilmet néznénk. Két vérmedve osztozik egy disznón, néha felmordulnak, ha a másik nagyobbat akar tépni. Három másik kukoricázik inkább, két róka meg amit el tud csenni a disznóból, azt viszi.
Este régi fotókat nézegetünk. Családtörténet, kicsit megmártózunk a múltban. Eszembe jut az óvodáskorom. Itt, a faluban dédanyámnál laktam, a Vígaszó patak mellett. Az aszó aszályt, kiszáradást jelent; időszakosan kiszáradt a patak akkor is, most is száraz.
Nagyanyám háza az Aranyos-patak mellett van, az is száraz. Azt hiszem, meg kell tanulnunk ezzel élni.
Bejárjuk Csíkot, Gyergyót, visszafelé Sikaszóban egy anyamedvével és két kis boccsal találkozunk, ahogy átkelnek az úton. Felmegyünk Nyúládba, ahol újra búcsújáró hely épül. Az volt ott valaha, csak éppen a környékbeliek olyan dolgokat műveltek, amiért Batthyány Ignác püspök lóháton jött el Gyulafehérvárról, és személyesen bontatta le a kápolnát, így 1783-ban megszűnt búcsújáró hely lenni. Az emberek továbbra is feljártak áldozócsütörtökön, de a pap nem.
Most folyamatban van a kérelem, hogy újra megszentelt hely legyen, újra hivatalos búcsújáró hellyé váljon. Szép oltárt építettek az oroszhegyiek oda kalákában. Rajtuk nem múlik.